Múlt héten tettük közzé a komolyzenei hatásokkal átitatott technikás thrashbandaként titulált Mekong Delta-főnök Ralf Huberttel készült interjúnk első részét. Az alább olvasható folytatásban ihletről, hangszerelésről és a zenésztársak kiválasztásáról beszélgetünk.
– Dalíráskor mi inspirál? Általában a zene vagy a szöveg készül el hamarább?
– Nos, lerántom a leplet egy titokról. Egy helyi bevásáróközpont bejáratánál egy idős férfi játszik egy szintetizátoron némi pénzért cserébe. A szintibe programozott walcer-, rumba és tangóritmusokra improvizál óriási átéléssel, ám ahogyan játszik, annyira atonális, meg köze sincs az adott ritmushoz, hogy amikor elfogy az ihletem, egy-egy félórát hallgatom és egy teljes albumra való ötletem gyűl össze…Viccet félretéve, a zenei ötletek gitározás, séta vagy akár sörözés közben bukkannak fel, ami pedig a szövegeket illeti, a napilapok címoldalán lévő értelmetlenségek, illetve a német politikusok stupid szóáradata bőven ellátnak témákkal. Az, hogy a zene vagy a szöveg születik meg hamarabb, a készülő lemeztől függ: a Tales of A Future Past-hoz hasonló konceptalbumok esetében a szövgkönyvet írom meg előbb, ami meg az egymástól független témájú dalokból álló lemezeket illeti, a zenével kezdem a komponálást.
– Az említettek mellett más hangszeren is játszol, illetve naponta gyakorolsz?
– Zongorázom is egy keveset, ami a hangszerelésben rengeteget segít. Természetesen, minden nap gyakorlok, hiszen egy bizonyos technikai szint elérése után ez elengedhetetlen.
– Te vagy az egyetlen állandó tagja a zenekarnak. Megírod egy-egy új lemez anyagát, majd megkeresed a megfelelő zenészeket. Hogyan választod ki őket? Youtube-videók és demók segítségével vagy komponáláskor már tudod, ki lenne a megfelelő az adott dalokhoz?
– Nem Youtube-ról vagy a demókazettákról vadászom le a zenészeket. Az esetek többségében már korábban ismerem az adott hangszerest, vagy a zenekar aktuális tagjai ajánlanak muzsikusokat. Igazából úgy vélem, minden Mekong Delta-lemez megtalálja a saját zenészeit. Furán hangzik, de a legutóbbi három albumnál, főként ami a gitárosokat illeti, nem előre tervezett tagcserékről volt szó. Egyszerűen így alakultak a dolgok, és mint utóbb kiderült, az egyes lemezek az adott gitárosokkal szólaltak meg igazán jól. Ugyanez látható a Tales…-nél is. Eriknek (Erik Adam H. Grösch gitáros – szerk.) nem volt elegendő ideje hogy a témákkal foglalkozzon, így megkértem Petert, és úgy tűnik, a riffek épp az ő gitározására simultak rá. Emellett Martin egy csúcsformában levő énekes, Alex egy brilliáns dobos, és akkor még nem is beszéltem a basszusgitárosról…
– A zenekar nem látható élőben túl gyakran, igazából alig koncerteztek. Mi ennek az oka, és amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, megturnéztatjátok-e a Tales…dalait?
– Alapvetően szeretjük a koncertezést. A gondot inkább a különféle országokból érkező felkérések turnévá való összehangolása jelenti. A különálló koncertek – a nagy fesztiválokat leszámítva – számunkra komoly logisztikai problémát jelentenek. Ami a fesztiválokat illeti, a meghívást általában egy évvel korábban megkapjuk, gy egyszerű az egyeztetés, de egy sima koncertre pár hónappal előtte jön csupán felkérés, és egyszerűen lehetetlen összehangolni a zenekari tagok programját. 2019-ben mégis sikerült több koncertet összehoznunk Eurórópában úgy, hogy kérésemre egy hónapon belül történtek az egyes fellépések, nem pedig szétszórva mondjuk egy féléves időszakra. Azóta azonban ez a parányi DNS-darab mindent megváltoztatott. Az, hogy a meglévő felkéréseknek idén eleget tudunk-e tenni, a jövő zenéje.
– Hangmérnökként és producerként mit szeretsz leginkább a munkádban?
– Azt, hogy zenészekkel dolgozhatom, és segíthetek az ötleteik megvalósításában.
– Körvonalazódik már a következő Mekong Delta-lemez anyaga?
– Nem igazán, mindössze néhány ötletet vetettem papírra és az Into the Heart of Darkness-en dolgozom, ami a jelek szerint egy soha véget nem érő történetté válik.
– Rétegzenét játszotok. Elégedett vagy a Mekong Delta státuszával?
– A Dances of Death és a The Music of Erich Zann egyenként 150 ezer példányban kelt el, és most a hivatalos CD-eladásokról, illetve a legális letöltésekről van szó. További lemezeink is az említett eladási szám közelébe értek. Úgy vélem, ez eléggé szép teljesítmény, és egyértelműen tükrözi a zenekart övező elismerést. Ezenfelül a Tales-en nagyon közel kerültem azon célom megvalósításához, hogy a Mekong Delta és a szimfonikus zenekari hangzás egybeolvadjon.
– Hogyan hangszereled a kompozíciókat?
– Számítógépen teremtem meg a szimfonikus hangzást, de az ötletek, a darabok hangszerelése a fejemben áll össze. Ezeket aztán lekottázom, majd a különféle hangszerelési programok segítségével megvalósítom.
