Marty Friedman hathúrzseni a VWMusic-nak a shreddelésről és a gitrszólók megírásakor figyelembe vett legfőbb szempontról beszélt.
– Az 1980-as években Steve Vai-t, Yngwie Malmsteent, Michael Angelo Batiot, jómagamat és másokat is „shredderként” bélyegeztek meg. Azonban ezt a jelzőt nem magunk találtuk ki, mi egyszerűen csak gitároztuk. Nem igazán kedvelem a kifejezést, arról mindig az jut eszembe, amikor valaki teker a pincében, a próbahelyen ezerrel, és a röpködő ujjak látványa igazán lenyűgöző. Ám, ha becsukod a szemed és úgy hallgatod, csupán eszetlen zagyvaságot hallasz. De nem zavar, ha “leshreddereznek”, ennél rosszabat is mondtak már rólam – fejtette ki Friedman.
Azt is elárulta, hogyan írja a gitárszólóit.
– Mindig felteszem magamnak a kérdést: „hallgatóként tetszene ez nekem?” Úgy értem, egy-egy technikailag kihívást jelentő szóló eljátszása zenészknt elégtételt jelent, de a hallgató ezeket a technikai dolgokat, az egész hátterét nem ismeri és nem is érdekli őt. Számára egyszerűen a zene fontos, ezért, amikor valami kizárólag technikai szempontból érdekes és értékes szólót írok, „visszaülök a munkapadba”, és átkalapálom azt.
Marty Friedman legutóbbi szólólemeze tavaly Tokyo Jukebox 3 címmel jelent meg.
Fotó: loudwire.com