Roger Waters a WTF podcasten David Gilmour hathúrzseniről, általában a Pink Floydban eltöltött évekről (1965 és 1985 között volt a zenekar tagja – szerk.) beszélt. „Nem filóztam túl sokat az évek során a zenekar sikerének titkán. Ám tény, hogy felfutott a banda, és úgy vélem, bár írtam néhány tisztességes dalt, a rock and roll gyarapításához legnagyobb mértékben a rockaréna-színház meghonosításával járultam hozzá. A csapat zenéjét mindig jelentéktelennek találtam a teatralitással összehasonlítva, még a legsikeresebb lemezeink esetében is. Erre az évek során jöttem rá, rendkívül kifinomult zenei gondolkodásom van, olyan dolgokat, öszefüggéseket értek meg, amelyeknek más a közelében sem jár.” Korábbi zenekarbéli társairól a mai napig nincs túl hízelgő véleménnyel.
– Szükségem volt a zenekarból való távozásra, hiszen ott egy rendkívül mérgező környezetben voltam. David (Gilmour) és Rick (Wright) állandóan megpróbáltak lerángatni, letörni. Azt hangoztatták, osztom az észt, miközben a gitáromat sem tudom behangolni, nincs hallásom és a zenéhez semmit sem értek. Asszem, jelentéktelennek érezték magukat, ezért voltak velem szar alakok – vélte. Azt azért elismerte, megvoltak a jó pillanataik. „Ám nem akarom befeketíteni őket. Az együtt eltöltött években, akármilyen is volt a személyes kapcsolatunk, remek munkát végeztünk együtt. Az elképzeléseink nem egyeztek, de mindannyian keményen toltuk előre a banda szekerét”, summázott.
Fotó: rockcelebrities.net